A Sorskérdéseink programsorozat — különböző szakterületek képviselőinek részvételével — fórumot biztosít az értékalapú párbeszéd számára, hogy közösen találjunk stabil és előremutató válaszokat a jelen kihívásaira.
Az emberi méltóság és az élet védelme
A technológia fejlődik, de vajon az erkölcs is? Kiemelt célunk az emberi élet méltóságának védelme, különösen a legkiszolgáltatottabbak esetében. A jövő erkölcsi alapjait csak méltóságra és igazságosságra lehet építeni.
A XXI. században a technológiai fejlődés nagymértékben felgyorsult, de mire használjuk tudásunkat? A jó és rossz megkülönböztetését elvető relativizmus és szabadosság lerombolja a társadalmi közerkölcsöt, eltörli a felelősséget és az igazságosságot. Erkölcsi törvények nélkül az ember személyes élete és az emberiség jövője anarchiába süllyed. Ezért különösen fontos napjainkban az emberi méltóság és az élet védelme.
Minden embert megillet a méltóság, függetlenül nemétől, származásától vagy helyzetétől. A hívők számára ez még mélyebb jelentéssel bír, hiszen az embert Isten saját képmására és hasonlatosságára teremtette. Senki nem használhat másokat eszközként vagy zsákmányolhatja ki őket. Az emberi élet és méltóság védelme különösen igaz azokra, akik életük fenntartásához más segítségére szorulnak – ilyen a megtermékenyített petesejt a lombikban, az anyaméhben fejlődő magzat, a beteg és halálra készülő idős ember.
Vezető: Rojkovich Bernadette – orvos, a Budai Irgalmasrendi Kórház főorvosa, a Magyar Bioetikai Társaság elnöke
Szellemi és állami szuverenitás
Szuverenitásunk nem adottság, hanem az elkötelezett védelem eredménye. Feltárjuk a függetlenséget veszélyeztető tényezőket, és megerősítjük a nemzeti önrendelkezés alapjait.
Ezeréves államiságunk megőrzése, Magyarország szuverenitásának megmaradása kizárólag a magyar nemzet érdeke, hiszen ez a biztosítéka függetlenségünknek, a nemzetközi közösségen belüli önállóságunknak, önrendelkezésünk alapjának. A XX. század a magyarság számára a nemzeti szuverenitás elvesztéséről szólt, amelyet az elmúlt évtizedek során próbált visszaszerezni. Az előttünk álló évek, évtizedek nagy kihívása szuverenitásunk megtartsa lesz. A munkacsoport elsődleges feladata, hogy feltárja és bemutassa azon jelenkori külső és belső hatásokat, tényezőket, az azokat előidéző szereplőket, akaratokat, folyamatokat, amelyek kockázatot, sőt veszélyt jelentenek nemzeti szuverenitásunkra. Fontos annak meghatározása is, hogy melyek a biztosítékai Magyarország szuverenitásának 2025-ben a közép-európai térségben, az Európai Unióban, valamint a NATO szövetségében.
A munkacsoport célkitűzése továbbá, hogy a kor kívánalmainak megfelelő üzeneteket, hívószavakat határozzon meg társadalmi csoportok – középiskolások, egyetemisták, pályakezdők, fiatal városi és vidéki értelmiségiek – megszólítására, illetve informálására, amelyek néhány éven belül állami szuverenitásunk őrzőivé válhatnak.
Vezető: Bánhidy Vajk – tanácsadó, Esztergom Város Polgármesteri Hivatalának főtanácsadója
Közéleti kultúra a mindennapokban
A közélet minősége társadalmi érettségünk tükre. A cél: tiszta, hiteles és építő közéleti párbeszéd, az értelmiség aktív részvételével.
A közéleti kultúra minősége meghatározza egy társadalom fejlődését és stabilitását. Egy egészséges közéleti kultúra hozzájárul a nemzet erősödéséhez és a társadalmi összetartozás érzéséhez. Jelenlegi közéleti kultúránk sok kihívással küzd, beleértve a megosztottságot, a politikai és társadalmi kommunikáció problémáit.
A munkacsoport célkitűzése, hogy meghatározza mely értékeket kell megőrizni, és mely káros jelenségeket kell felszámolni. A társadalmi és politikai elit felelőssége, hogy elősegítse a közéleti kultúra fejlődését. Az értelmiség bevonása kulcsfontosságú ennek érdekében. További cél a politika és az értelmiség közötti kapcsolat megerősítése, hogy a közéleti párbeszéd tisztább és konstruktívabb legyen.
Vezető: Oberfrank Ferenc – kutató, az MTA köztestületi igazgatója
Migráció, népesedéspolitika, generációk együttélése
Népesedési válság, elvándorlás, generációs szakadékok: közös válaszokat keresünk, támogatási modelleket dolgozunk ki a családok megerősítésére, az itthon maradás és hazatérés ösztönzésére.
A munkacsoport célja, hogy átfogó megoldásokat kínáljon Magyarország népesedési és migrációs kihívásaira, valamint elősegítse a generációk közötti együttélés erősítését. Az eddigi családpolitikai intézkedések, mint az adókedvezmények, bár eredményeket hoztak, hosszú távon nem garantálják a kívánt demográfiai növekedést. A munkacsoport belső konzultációt kezdeményez, amelynek célja a családtámogatási politika és a népesedést ösztönző programok továbbfejlesztése.
A munkacsoport fontosnak tartja a külföldön élő magyarok hazatelepítését. Ennek érdekében egy komplex programot javasol, ami a külföldön élő fiatal családokat célozza meg, hogy segítse őket a hazatérésben és a közösségi visszailleszkedésben. A program a gyermekek itthoni beiskolázásától kezdve a letelepedést segítő anyagi támogatásig terjedne. A magyar családpolitika egyedisége abban rejlik, hogy a határon túli magyar közösségekre is kiterjed, és javasolt annak további fejlesztése.
A generációk közötti együttélés elősegítése érdekében fontos, hogy a család ne csak egy háztartásként, hanem egy hosszú távú közösségként jelenjen meg.
A munkacsoport javaslatot dolgozz ki a lakástámogatási és otthonteremtési programok módosítása, hogy azok a többgenerációs együttélés lehetőségét támogassák. A cél az, hogy a családi és közösségi értékek megőrzése mellett új, innovatív megoldások születhessenek, amelyek a generációk közötti párbeszédet és együttműködést erősítik. Az ilyen típusú programok segíthetnek a társadalmi kohézió erősítésében és a fiatalok jövőjének alakításában Magyarországon.
Vezető: Laborczy-Lakner Zoltán Lehel – szociológus, szociálpolitikus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára, az Aquinói Szent Tamás Akadémia tanulmányi vezetője
Jelenünk és jövőnk a digitális világban
Az algoritmusok világa formál minket, de mi formáljuk-e őket? Célunk a tudatos digitális jelenlét és a digitális etika megerősítése az oktatás, család, közösség területein.
A digitális világ átalakította életünket, és egyre nagyobb befolyással van a mindennapjainkra. A világhálón művelődünk, tanulunk, szórakozunk, kommunikálunk, a közösségi hálókon élünk. Az internet és a mesterséges intelligencia alkalmazásai a mindennapi életünk részei lehetnek, fontos szerepet kaphatnak az oktatásban és számos más területeken. A mai társadalom egyik legnagyobb kihívása, hogy képesek vagyunk-e helyesen élni ezekkel a lehetőségekkel, hogyan használhatjuk azokat a magunk és a társadalom számára fontos célok szolgálatában, és hogyan küzdhetünk meg az árnyoldalakkal, mint az addikció, az álhírek és hasonló problémák, miközben kezeljük az etikai kérdéseket. Továbbá, vajon meg tudjuk-e akadályozni, hogy a kereső- és közösségimédia-szolgáltatók átvegyék az uralmat személyiségünk és életünk felett?
Ennek a kihívásnak a kezelése mindannyiunk felelőssége, beleértve a családokat, nevelési és oktatási intézményeket, a médiát, a politikai vezetést és a civilszervezeteket, amelyekhez a munkacsoport is hozzá kíván járulni.
Vezető: Szabó Csaba Attila – egyetemi tanár, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem professzora, a Professzorok Batthyány Köre alelnöke
Nemzetek a globális világban
Hogy lehet egyszerre korszerűnek és hagyományőrzőnek lenni? Kutatjuk a nemzeti identitás megőrzésének eszközeit a globális kihívások közepette.
A nemzet történelmi léptékű közösség, melynek tagjai közös történelmi tudattal, hagyományrendszerrel, kulturális identitással, kommunikációs kóddal és – az esetek többségében – közös nyelvvel rendelkeznek. Az egészséges nemzetek természetes törekvése önmaguk létezésének fenntartása, megőrzése és továbbörökítése.
A globalizáció azonban egyre nagyobb hatást gyakorol a nemzeti közösségekre, veszélyeztetve azok sajátosságait. Az egységesítő, uniformizáló folyamatok háttérbe szorítják a helyi kultúrákat, nyelveket és hagyományokat. Napjaink egyik legnagyobb kérdése, hogy ebben a folyamatban, „áradatban” hogyan tudjuk megőrizni nemzetünket, nemzeti sajátosságainkat, kultúránkat, nyelvünket, hogyan tudunk egyszerre korszerűek és hagyományőrzők maradni. A cél az, hogy Magyarország megőrizze nemzeti önazonosságát, miközben alkalmazkodik a globális változásokhoz. A munkacsoport a nemzet megőrzésének stratégiáival és a globalizáció kihívásainak kezelésével foglalkozik.
Vezető: Makkai Béla – történész, a Károli Gáspár Református Egyetem történelemtudományi kandidátusa