Hogyan lehet az iskolából valódi társadalomformáló tér? Milyen legyen a XXI. század magyar embere, aki helytáll itthon és a világban is, és képes segíteni hazája boldogulását? Ezekre a kérdésekre keresték a választ a Sorskérdéseink 2025 programsorozat részeként megrendezett kerekasztal-beszélgetés résztvevői, ahol a közoktatás jövőjét vitatták meg elismert szakemberek és döntéshozók. A beszélgetést Győri Enikő, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnöke moderálta.
A beszélgetés középpontjában az a kérdés állt, hogy amikor az oktatásról gondolkodunk, valójában arról vitázunk, milyen jövőt szeretnénk, milyen értékrendet, identitást, képességeket kívánunk átadni a következő generációnak.
A meghívott szakértők négy fő témakör mentén jártak körül égető kérdéseket:
- · A nevelés és értékközvetítés újraértékelése, különösen kisebbségi közegben: létezhet-e a XXI. században nemzeti alapú oktatás?
- · A közoktatás célja: értelmiségi vagy szakemberképzés? Hogyan viszonyul egymáshoz a tudásalapú és a gazdaságorientált oktatási modell?
- · A hátrányos helyzetű tanulók esélyei: miként valósítható meg a társadalmi felzárkózás az iskolában – anélkül, hogy csökkenne az oktatás színvonala?
- · A sajátos nevelési igényű és mentális nehézségekkel küzdő gyermekek számának növekedése: valóság vagy túldiagnosztizálás? Mennyire felkészült erre a pedagógusképzés és az iskolarendszer?
Egyetértés volt abban, hogy e kérdésekben nemzeti minimum szükséges, hiszen a pedagógusképzés és az iskolai nevelés hosszú távon formálja a társadalmat – amit most elrontunk, azt unokáink is megszenvedhetik.
Balatoni Katalin, miniszterelnöki biztos rámutatott: köznevelési rendszerünk jövője kiemelten fontos, hiszen az iskolák sikere azon múlik, mennyire képesek identitást adni, nemcsak a diákoknak, hanem a pedagógusoknak és a szülőknek is. A kulcskompetencia a változásokhoz való alkalmazkodás képessége, márpedig – mint hangsúlyozta – a neveléstörténet tanúsága szerint mindig is az volt az egyik fő feladat, hogy az iskola reagálni tudjon a társadalmi átalakulásokra.
Tódor Erika, a Sapientia Egyetem Tanárképző Intézetének igazgatója a kisebbségi közösségek szemszögéből közelített. Szerinte minél életképesebb egy kisebbségi közösség, annál inkább felértékelődik a nyelvi identitás és a helyi kultúra megőrzése. Példaként a finn nyelvi revitalizációs programokat hozta, amelyek a helyi kulturális értékekre építkezve hoznak valódi megújulást.
Gloviczky Zoltán, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora szerint nem pusztán oktatáspolitikai kérdésről van szó, hanem mélyebb társadalmi problémákról, ráadásul nemcsak magyar, hanem európai szinten is jelen lévő jelenségekről. Kiemelte, hogy az elmúlt években elmaradás volt a pedagógusképzés terén, és most szeptembertől indul egy új típusú, kompetenciaalapú tanárképzési program. Fontosnak tartja, hogy a kompetenciafejlesztés és az ismeretátadás ne egymással szembeállítva jelenjen meg, hiszen egyik sem létezhet a másik nélkül.
Setényi János, az MCC igazgatója három fontos, máig érvényes ellentmondásra is felhívta a figyelmet:
Az állam szerepe a nevelésben – A közelmúlt évtizedeiben uralkodó nézet szerint az államnak nem kell aktívan részt vennie a nevelésben. Ez azonban oda vezetett, hogy a nevelés tereit – különösen a gyerekekre ható kulturális környezetet – más szereplők, például a média vagy a fogyasztói kultúra töltötték ki, gyakran nem kívánatos tartalmakkal.
A hagyományos tekintély elvesztése – A mai fiatalok már nem fogadják el automatikusan a tekintélyelvű, prédikáló nevelési módszereket. A korábbi, felülről irányított oktatási stílusok ma már kevésbé működnek, új pedagógiai megközelítésekre van szükség.
A múlt tanulságainak elfeledése – Gyakran nem tanulunk a korábbi, jól működő példákból. Pedig például az úttörőmozgalom egyes elemei – a közösségi élmény és összetartozás ereje – ma is tanulságosak lehetnek a közösségformálás szempontjából.
A beszélgetés során egyetértés volt abban, hogy az oktatás nem pusztán tudásátadás, hanem jövőformálás, és nemzeti minimum, hogy ebben széles társadalmi párbeszéd és hosszú távú stratégia szülessen. A kerekasztal-beszélgetésen elhangzott az is, hogy elindul a Hétpóba mozgalom, amely új, közösségépítő nevelési programként kitörési pontot jelenthet a közoktatásban.
mpee.hu
