A Sorskérdéseink 2025 rendezvénysorozat újabb állomásán ezúttal a mentális egészség és lelki ellenállóképesség került fókuszba. A beszélgetés alapállítása szerint a 21. század kihívásaira reagáló, felelősségteljes társadalom elképzelhetetlen stabil mentális alapok nélkül. A szakértők arra keresték a választ, hogyan lehet megóvni és újraépíteni a ma embere – különösen a fiatalok – mentális védőpajzsát.
A kerekasztal-beszélgetésben részt vett: Várfalvi Marianna, a Magyar Védőnők Szakmai Szövetségének elnöke, Eberlein Éva identitás coach, Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért elnöke, valamint Horváth László drogügyi kormánybiztos. A beszélgetést Hal Melinda, klinikai szakpszichológus, az MCC munkatársa moderálta.
A beszélgetés kiindulópontja az volt, hogy milyen állapotban van ma a társadalom mentális egészsége. Fűrész Tünde szerint ebben a kérdésben kiemelt szerepe van a családoknak, hiszen az érzelmi stabilitás és a lelki védettség alapvetően otthonról indul. A család képes megalapozni azt a biztonságérzetet, amire a gyermek későbbi élete is épül.
Fűrész Tünde kiemelte, hogy a statisztikák szerint egyre riasztóbb mértéket ölt a magányos fiatalok száma, és ez a jelenség nem maradhat társadalmi beavatkozás nélkül. Felhívta a figyelmet arra is, hogy drasztikusan megváltozott a fiatalok biztonságérzete: míg korábban a fiatalok mintegy háromnegyede érezte úgy, hogy számíthat a családjára, ma már csupán kétharmaduk nyilatkozik így. A digitalizált életmód hatásairól szólva megemlítette, hogy a telefonhasználat tudatos korlátozása – például iskolai környezetben – máris érezhetően erősítette a közösségi jelenlétet és a társas kapcsolatok minőségét.
Várfalvi Marianna arra hívta fel a figyelmet, hogy ma sok szülő nem nyitott vagy nem képes párbeszédet kezdeményezni a lelki egészségről, így a gyerekek más forrásokból – gyakran a digitális térből – próbálják beszerezni az információkat és a mintákat. A fiatalok nem kapnak elég lehetőséget az őszinte beszélgetésekre, emiatt olyan tartalmakra hagyatkoznak, amelyek sokszor nem segítik, hanem zavarják az önismeret és önbizalom kialakulását.
Eberlein Éva szerint a mai fiatal generáció gyakran úgy nő fel, hogy kevesebb valós megküzdési helyzettel találkozik, ami hosszú távon mentális kiszolgáltatottsághoz vezethet. A szabadság, amit megkapnak, nem jár együtt felelősségvállalással, így nem alakul ki bennük szilárd önazonosság. Nincs, ami formálja őket, nincs mibe kapaszkodniuk.
Horváth László szerint ez a kérdés mára létkérdéssé vált. Mint mondta, pontosan tudjuk, hogy a kábítószeripar mit akar: tudatrablást, kényelmet, gyors élményt, ami mögött ott áll a leggátlástalanabb szervezett bűnözés. A veszély ma már nem a jövő problémája: a 10–11 éves gyerekek is célponttá váltak. A szerhasználat elrabol tőlük minden esélyt, és egy roncs környezetből roncs embert csinál.
mpee.hu
