A magyar felsőoktatás jövőjéről és nemzetközi versenyképességének feltételeiről zajlott tartalmas kerekasztal-beszélgetés 34. Tusványoson, a Deák Ferenc sátorban. Az eseményen részt vett Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium minisztere, Fülöp Tamás Ferenc, a Neumann János Egyetem rektora, Pajtókné Tari Ilona, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem rektora, Tonk Márton, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora, valamint Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora. A beszélgetést Horváth Ágnes, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület főtitkára moderálta.
A „Új utakon – Mi vár a felsőoktatásra a következő évtizedekben?” című kerekasztal-beszélgetés a magyar felsőoktatás jövőjéről szólt. A résztvevők azt vitatták meg, hogy milyen feltételek szükségesek ahhoz, hogy a magyar egyetemek nemzetközi szinten is versenyképesek legyenek. Kiemelték az innováció, a nemzetközi együttműködések és a modern oktatási módszerek fontosságát a felsőoktatás fejlesztésében.
Hankó Balázs miniszter hangsúlyozta, hogy a felsőoktatásnak nem szabad köldöknézőnek lennie: a cél olyan oktatás és kutatás megvalósítása, amely a magyar fiatalok sikerét és a nemzet jövőjét szolgálja.
Pajtókné Tari Ilona szerint kulcsfontosságú, hogy az egyetemek rugalmasan, gyorsan és hatékonyan tudjanak reagálni a folyamatosan változó világ kihívásaira, különösen a harmadik misszió, vagyis a társadalmi szerepvállalás területén.
Kovács Levente szintén hangsúlyozta a harmadik misszió jelentőségét: az egyetemek alapvető feladata a társadalom szolgálata, miközben felelősségteljesen kell hozzájárulniuk a „kiművelt emberfők” képzéséhez is. Hozzátette, hogy bár folyamatosan nő az érdeklődés a felsőoktatás iránt, ez komoly felelősséggel is jár, minőségi oktatásra és hiteles szaktudásra van szükség. A hallgatókat pedig be kell vonni a kutatás-fejlesztési folyamatokba is.
Tonk Márton rámutatott, hogy a felsőoktatás tömegessé válása hosszú távú hatásokat hordoz, amelyekkel még ma is tanulnunk kell együtt élni. A kutatás terén szerinte kettős cél érvényesül: egyszerre kell támogatni a magyar kultúra megőrzését és a nemzetközi versenyképességet.
Kovács Levente emellett arról is beszélt, hogy a változás ma már állandó: például a mesterséges intelligencia az egyik legaktuálisabb téma, amelyhez az egyetemeknek is alkalmazkodniuk kell. A modellváltásnak része a folyamatos megújulás, ami azt is jelenti, hogy a teljesítménymutatók idővel átalakulnak.
Hankó Balázs konkrét fejlesztési irányokat is megnevezett, mint a Neptun rendszer modernizációja, a kollégiumi férőhelyek bővítése és az ösztöndíjak továbbfejlesztése, amelyek mind hozzájárulnak a hallgatói élmény javításához. A következő időszak kiemelt céljai közé sorolta az innovációs kapacitások erősítését, az egyetemek és az ipar közötti kapcsolatok elmélyítését, valamint azt, hogy minél több fiatal maradjon szülőföldjén tanulni és dolgozni.
Az Egyetem 2030 program célkitűzései között szerepel, hogy legyen legalább egy magyar egyetem a világ top 100-as listáján, három az európai élmezőnyben, valamint a Kárpát-medencében is sor kerül fejlesztésekre – például a Sapientia Egyetem és a beregszászi felsőoktatás megerősítésére.
A beszélgetést Horváth Ágnes, a Magyar Polgári Együttműködés főtitkára moderálta.
mpee.hu
